8+1 szelíd tipp termékenységi kihívások idejére

#1 Engedd meg az érzéseidet

– a dühöt, a szomorúságot, a reményt. Nem kell mindig erősnek lenned.

Az érzéseknek van egy olyan természete, hogy ha belemegyünk, erejüket vesztik. A termékenységi kihívásaim alatt legtöbbször ezt a módszert alkalmaztam. Megengedtem, hogy nagyon rossz legyen, elérjek a legaljára és adtam időt magamnak. Tudom, ez nem könnyű, hiszen nincs bármennyi időnk két beültetés között, különösen, ahogy nálam a korom miatt egy percet sem lehetett várni (az orvosok szerint). De ha ellenállsz a fájdalomnak, akkor csak tovább fog tartani és ha sikerült elfojtani, később nagyobb erővel üt majd vissza. Sírd ki, tombolj egy párnába, vagy egy erdőben, ha nincs ott senki, fuss, szenvedj, fájj és hidd el az aljáról felfelé vezet az út. Még valami: ellentmondásos érzések megférnek egymás mellett, ez engem korábban összezavart, de ez is rendben van.

#2 Keress sorstársakat

– a közösség megtartó ereje sokszor gyógyítóbb, mint gondolnánk.

Ezért is szervezem sorstársaimnak a női beszélgetőkört. A női megosztó köröknek az ősi idők óta nagy szerepe és hatalmas megtartó ereje van. A sorstársaid ismerik azt a helyet, ahol vagy, mert már jártak ott, ők is átélték. Együtt könnyebb menni az úton és a csoporttársak megosztásai által tanulunk, együttérzést és új perspektívákat kaphatunk.

#3 Hangolódj magadra és bízz a testedben

– ne csak a laboreredményekre figyelj

Ahogy lehet Te is, én is problémamegoldó típus vagyok. Úgy álltam neki a nehezített gyermekvállalásnak, hogy majd „intézem”. Ha elmegyek az összes lehetséges vizsgálatra, nyílván kiderül, hogy mi a gond, azt „meggyógyítjuk” és minden rendben lesz. Több évnyi vizsgálat után – melyek nem hozták meg a várt magyarázatot – arra jöttem rá, hogy a saját testem barátjává kell válljak és elkezdtem dolgozni azon, hogy bízzak benne. A munka még mindig tart, de azóta megfontoltabb vagyok és az apró döntések előtt is – pl. elmenjek-e edzeni – megfigyelem, hogy mire van most szükségem.

#4 Mozogj örömből

– ne a teljesítményért, hanem hogy a tested élőnek érezze magát.

Nem a kedvencem a kondi termi edzés, megteszem, amit kell az IR és a korom miatt, de egy időben éreztem, hogy sok, túlfeszül a testem és hiába van x alkalom valaki által előírva, nekem nem biztos, hogy az a jó. Így elkezdtem a súlyzós edzések mellett jógázni és sokat nyújtok, valamint tudatos vagyok arra, hol járok épp a ciklusomban. Vannak megmagyarázhatatlan „gyenge napok” is, ilyenkor óvatosan nézem mennyit bírok el, vagy változtatok az aznapi terven. Visszatértem a tánchoz, ami már több, mint 20 éve hiányzott az életemből, ez az, ami igazán feltölt.

#5 Adj időt a lelkednek 

– meditáció, jóga, naplóírás, vagy bármi, ami segít megállni és figyelni befelé.

Kérlek, ne legyen stressz abból, hogy már megint nem meditáltam, mert akkor a pont az ellenkező hatást érjük el. Teljesítménykényszer, megfelelés (elsősorban magamnak) – innen jövök, tudom milyen. Már sokkal megengedőbb vagyok és jól esik elnézőnek és kedvesnek lenni magammal (ahogy másokkal mindig az voltam). Tehát: ha 5 perced van egy nap és csak bámulsz ki az ablakon és nézed fákat – szuper! Átmozgattad magad reggel vagy figyelted a légzésed 10 percig – nagyon jó! Máris tettél magadért aznap.

#6 Merj segítséget kérni

– szakembertől, baráttól, közösségtől.

Szerencsések vagyunk, hogy ebben a korban élünk, ahol ennyi különböző lehetőségünk van az önismeretre, technikákat tanulhatunk az életünk megkönnyítésére, tehetünk a mentális egészségünkért. Használjátok! Lehet pszichológus, kineziológus, energetikai szakember, hangtál, masszázs, integrál önismereti kísérő, bodyway vagy önsegítő csoport és még hosszan sorolhatnám. Nézegesd, érezz rá, nálad mi működne jól.

#7 Törődj magaddal

– akár egy esti gyertya, ima, séta, ami segít kapcsolódni önmagaddal és a vágyaddal.

Gyakran a legapróbb, banálisnak tűnő dolgok is sokat jelentenek! Egy időben a dokim előírta a fa ölelést, de elég pontosan definiálta, hogyan csináljam és csak úgy. Őszintén, elég hülyén éreztem magam a Gellérthegyen, rátapadva egy fára 20 percig a turisták kereszttüzében. Így módosítottam erdőfürdőre, ami nekem jobban passzolt. Imádtam és a ciklusok akkoriban 26 napról visszaállt 28 napra.

#8 Tápláld magad szeretettel

– kapcsolódással, szép élményekkel.

Az első lépés itt is a szükségleteid megfigyelése: mire lenne most szükségem? Egy-egy apróság, egy baráti kávé, egy séta. Ha a párod támogat és melletted áll az úton, az már fél siker. Csináljatok közös programot, olyat, ami feltölt téged.

#+1 Lásd magad egésznek most is

– nem a hiány határoz meg, hanem az, aki vagy: nő, társ, alkotó, lélek.

Fontosnak tartom, hogy ne vegye el az életünket ez a nehézségekkel teli út. Tudom, milyen, amikor zsong a fejem a sok előírástól, tanácstól, hogy aznap mit nem tartottam be, hogy magamnak kell kitaláljam, milyen vizsgálat lenne még jó, amire eddig nem gondoltam, mit egyek, mit edzek és úgy éreztem, soha nincs vége. És már attól vagyok stresszes, hogy próbálok nem stresszelni, szerintem értitek. Segítsünk egymásnak, éljük is közben és találjunk vissza a középpontunkhoz. Én erre szerződtem.